A messzi tajgán egy szőrmebundás ember vadászni tanítja a fiát.
- Látod, ott a medve - és puff lelövi.
- A húsáért vadásszuk.
De nézz csak oda! Ott egy geológus - és puff, azt is lelövi.
- Azt meg a cigarettájáért.

A nyuszika az erdőben a tó mellett szívja a JOINTOT! Odaúszik hozzá a vidra. Megkérdezi a nyuszikát: "Nyuszi mi van veled?" "Képzeld vidra, szívom a JOINTOT és rózsaszínben látok mindent!" Erre a vidra: "Nyuszi adjál nekem is!" "Tessék vidra, szívd meg jó mélyen." Vidra megszívja. "Na vidra érzel valamit?" "Nem." "Jaj vidra olyan szerencsétlen vagy. Szívd meg jó mélyen, ússz át a tó másik oldalára és akkor fújd ki." A vidra átúszík, kifújja, és tényleg teljesen elszáll tőle. Meglátja a viziló, és megkérdi: "Mitől vagy ilyen boldog te vidra?" "Egy fantasztikus füves cigit szívtam éppen, és teljesen elszálltam tőle." "Adjál nekem is!" "Ússz át a túlpartra, ott kaptam én is, a nyuszikától." Átúszik a nyuszikához a viziló, fölbukkan a vízből, erre a nyuszika kétségbeesetten rákiált: "Vidra-vidra fújd ki, fújd már ki!!!"

A nyuszika már régen látta a rókát, és elindul, hogy meglátogassa. Odafelé azon gondolkozik, hogy hogyan is szólítsa.
Róka elvtárs? Azok az idők már elmúltak.
Róka úr? Urazza őt a fene.
Róka koma? A farkasnak komája, nem nekem.
Egyszerűen lerókázom.