Moszkvai professzor elmegy medvére vadászni Szibériába, Csukcsföldre.
Kap maga mellé egy csukcs vadászt is.
A csukcs megkérdi a professzort:
- Maga okos, ugye?
- Igen, igen.
- És tud lőni?
- Nem először vagyok medvevadászaton, csak Szibériában még nem jártam.
- És tud gyorsan futni?
- Hosszútávfutó versenyző voltam.
No, kimennek a terepre.
Meglátják a medvét, azt mondja a csukcs: fussunk.
Futnak visszafelé, a medve trappol utánuk, közben gondolkodik a professzor, hogy miért is fut, amikor van nála puska.
Azzal megfordul, céloz, lő, a medve elterül.
A csukcs megáll, odamegy a tetemhez, és csóválja a fejét:
- Professzor, maga tényleg tud lőni, gyorsan futni is, de maga egy barom.
- Miért?
- Most hogyan visszük el a medvét a faluig?

Három idősebb ember találkozik a parkban és arról beszélgetnek, milyen nehéz az öregkor. Mondja az egyik:
- Tegnap is volt ez a ronda szeles idő, úgy fájtak az ízületeim, hogy azt hittem, megbolondulok. Reuma, reuma. Borzasztó!
- Én meg ma reggel felmentem a fiamékhoz, az első emeleten laknak, de teljesen kifulladtam. Hja, a szív se az igazi már! - így a másik.
- Ne is mondjátok! Hétfőn fekszem az ágyban, fickósnak érzem magam, odaszólok az asszonynak: Mama, nem kettyintünk egyet?
Mire ő: "Meg vagy te húzatva, papa, 5 perce kettyintettünk!" Memória, memória ...