Székelyföldön, Csíkszeredában a vonatállomás melletti kocsmában egykedvűen üldögélnek és iszogatnak a székely favágók. Egyszer csak kivágódik az ajtó, süvít befelé a hideg téli szél, betoppan három tüszős-bocskoros román és köszönés nélkül ékes román nyelven az egyikük beleordítja a kocsma köményes pálinkagőzös levegőjébe, hogy:
- Cind pleaca trenul la Mures???!!! (Mikor indul a vonat Marosra?)
A székelyek csak ülnek, eltelik 3 perc, senki nem szól egy szót sem. Az egyik legnagyobb góbé leteszi a poharat, rájuk néz és azt mondja:
- Tekenyőt a beleidnek hoztál-é???

A munkából megérkező férjet fogadja a felesége, és miközben az kezet mos megjegyzi:
-Drágám megjavíthadnád a csapot hogy ne csöpögjön...
-Én?? Én nem vagyok vízvezetékszerelő.

Pár nap mulva amikor az asztalhoz ül:
-Drágám megjavíthatnád az asztalt, hogy ne mozogjon a lába....
-Én?? Hát én nem vagyok asztalos!

Néhány nap múlva tapasztalja, hogy nem csöpög a csap, és nem mozog az asztal lába...
-Mi történt, kivel javíttattad meg a csapot meg az asztalt?

-Tudod drágám átjött a szomszédból az a stramm gyerek a Jóska..
-És mit kért a javításért?

-Azt mondta, hogy vagy süssek neki egy csokoládé tortát, vagy feküdjek le neki.

-És csnáltál neki tortát??!!

-Én? Én nem vagyok cukrász!