A kínaiak sztrájkolnak, mert nincs munka. A vezetőség elrendeli, hogy vágják ki az összes erdőt. A tömeg szétoszlik, de másnap ismét nagy tömeg gyűlik össze az ország háza előtt. A vezetőség elrendeli, hogy szántsák fel az erdők helyét, és vessék be búzával. A tömeg szétoszlik, de másnap ismét sztrájkolnak, hogy nincs munka. A vezetőség elrendeli, hogy építsék fel a Kínai Nagy Falat. A tömeg csak nem oszlik. A vezetőség értetlenkedik, és kérdik, hogy mire várnak. A tömeg egyik képviselője közli:
- Jó, ezt is megcsináljuk, de mit csinálunk délután?

Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is dolgozik.
- Hogy vagy hangya? - kérdi a tücsök.
- Köszönöm. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
- Nem lesz ennek jó vége - rázza a fejét a hangya. - Mi lesz, ha jön a tél?
Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercédesszel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
- Hogy vagy?
- Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
- Van egy új Mercim, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
- És Párizsba is elmész?
- El én...
- Akkor kérlek keresd meg LaFontaine sírját, és köpd le a nevemben!