Mórickát elküldi az anyukája a vásárba, hogy adjon el egy libát. Az út az új fiatal tanárnő lakása előtt visz el, és a tanárnő meglátja Mórickát, majd behívja a házba. Mórickának tetszik az új fiatal tanárnő és nem is ellenkezik. Alig kezdenek el enyelegni, mikor csengetnek. A tanárnő gyorsan elbújtatja a szekrénybe Mórickát libástól. Alig telik el egy kis idő, mikor ismét csengetnek, és Móricka mellé egy másik férfi kerül. Gondolkodik Móricka, majd súgva odaszól a férfinek:
- Uram, vegye meg a libámat, mert kiáltok.
A férfi kelletlenül bár, de kifizeti. Kis idő múlva megszólal:
- Uram, adja vissza a libámat, mert kiáltok.
A férfi, mit tegyen, visszaadja. Ez így megy egy darabig, majd ajtócsattanás, és a tanárnő kiengedi a férfit. Kis idő múlva Mórickát is, aki boldogan újságolja a mamájának, hogy milyen sok pénzt kapott a libáért. Később jön haza az apuka is, és így szól a feleségéhez:
- Nézd asszony, milyen gyönyörű libát vettem neked.

Parancsnoki szemlére készülődnek a rendőrkapitányságon. Az ügyeletes végignézi a felsorakozott rendőröket, és észreveszi, hogy az egyiken felemás cipő van.
- Azonnal menjen haza, és cseréljen cipőt! - ripakodik rá.
A rendőr hazamegy, és félóra múlva jelentkezik a parancsnoknál:
- Parancsnok úrnak alázatosan jelentem, hogy nem tudok cipőt cserélni!
- Aztán miért nem?
- Mert otthon is csak egy fekete és egy sárga van.