Régebben skizofrén voltam, de most már jól vagyunk.

A felség napójából

Szombat este: A férjem nagyon furcsa volt ma.
Megbeszéltünk egy találkozót a Plaza kávézójában.
Mivel én egész nap shopingoltam a barátnőkkel, gondoltam hogy neheztel a pár perces késésem miatt, de végül is nem mondott semmit.

Csak nem alakult a beszélgetés, egész idő alatt csendben ült.
Javasoltam, hogy húzódjunk a kávézó egy csendesebb sarkába, de ez sem segített.

Mikor rákérdeztem, valami gondja van-e, azt mondta semmi különös.
Mikor kérdeztem, én vagyok-e az oka a csöndnek, azt válaszolta nem, nem kell nyugtalankodnom.
Hazafelé úton mondtam neki, hogy szeretem, kissé elmosolyodott, s vezetett tovább.
Nem tudtam megérteni a viselkedését, s nem tudom miért nem válaszolt a szerelmi vallomásomra.
Otthon is éreztem, hogy egész idő alatt messze jár, s nem is akar velem találkozni.
Csak kornyadozott a TV előtt, s érezni lehetett, hogy messze jár az esze...
Végül is felmentem lefeküdni. Kis idő múlva követett.

Nagy csodálkozásomra válaszolt a szeretetemre, a simogatásokra, szeretkeztünk, de végig éreztem, hogy távol van.
Elhatároztam, hogy rákérdezek, s akkor vettem észre, hogy már alszik.
Álombasírtam magam.
Nem tudom, mit csináljak.
Most már egészen biztos, hogy van valakije.
Az egész életem egy katasztrófa....

A férj naplójából

Szombat este

A Fradi kikapott.
De este egy jót dugtunk..