Két skót járja az erdőt. Az egyikre rájön a szükség, elvonul hát egy fa mögé. Pár perc múlva kiszól a barátjának:
- Te, van nálad egy kis papír?
- Ugyan már - szól vissza a barátja - ne légy olyan fukar, hagyd ott!

- Halló, doktor úr? Elnézést, hogy hajnalban zavarom, de a feleségemnek szörnyű fájdalmai vannak! Azt hiszem vakbél!
- Feküdjön vissza nyugodtan, uram!én már évekkel ezelőtt kivettem a felesége vakbelét, és olyat még nem hallottam, hogy valakinek újra kinőtt a vakbele!
- És olyasmiről hallott már a doktor úr, hogy valaki újra megházasodott?

- Tehát Ön azt állítja, hogy nem ivott semmit. Szálljon ki kérem, és menjen egyenesen a felezővonal mentén.
- Melyiken?

Két férfi beszélget:
- Te képzeld el, hogy baj volt a memóriámmal, állandóan cserben hagyott, mindent elfelejtettem. Aztán elmentem egy pszichiáterhez, aki rendbe tett és azóta minden rendben.
- Na, és hogy hívják az illetőt? - kérdi a másik.
- Hmmm... izé... ööö... te, minek nevezik azt a kis kék színű növényt, ami tavasszal nyílik és olyan kellemes illata van?
- Ibolya!
- Ja, persze ibolya! - majd odakiált a feleségének - Te, Ibolya hogy is hívják azt a pszichiátert?

Néhányan a hosszú házasság titkát kérdezik. Rendszeresen járunk étterembe, hetente kétszer. Egy kis gyertyafény, vacsora, lágy zene, tánc. Ő kedden megy, én pénteken.
/Anonymous/