Elnyomlak, mint Orbit a szájszagot.

Új hűtőszekrényt kell vennünk, mert a régi már eléggé leamorizálódott. Ki is választottuk. Kicsit feledékeny vagyok, ezért nejem szépen bepakolta a tárcámba a pénzt, és a lelkemre kötötte, hogy másnap ebédidőben ugorjak ki, és vegyem meg. Reggel indulás előtt furcsa érzésem volt, benéztem a hűtőbe: - Mit is kell vennem, mit is? Tejet? Nem. Margarint? Nem. De valamit ... ja, hűtőt!

Móricka egy súlyos ládákkal megrakott talicskát próbál az utcán tolni, de nem megy neki a dolog. Egy jól öltözött úr megsajnálja, átveszi a talicskát és teljes erejéből tolni kezdi. Így mennek egy jó fél órán át, míg végre Móricka egy ház előtt köszönetet mond.
A jószívű segítő lihegve méltatlankodik:
- Disznóság ilyen nagy terhet egy gyerekre bízni!
Hát nem mondtad apádnak, hogy egyedül ezt nem bírod eltolni?!
- Há' persze hogy mondtam, de azt felelte, hogy "Indulj el, majd csak akad egy marha, aki segít!...

-Mutasd a kezed,szivem -mondja a skót a feleségének.-Remélem,nem lesz szűk az ujjadra,amit a születésnapodra vettem neked!
-Te édes! Csak nem gyűrűt kapok?
-Ugyan mar Gyűszűt!!!

Három nő várakozik a zöldséges stand előtt.
- Kérek egy jó nagy uborkát! - mondja az első.
- Nekem egy közepes kell, de rücskös legyen. - mondja a második.
Mire a harmadik:
- Nekem teljesen mindegy, én salátának viszem...