Csörög a telefon. A kisfiú veszi fel.
- Halló!
- Halló. Szerbusz, kisfiam! Otthon van az anyukád?
- Igen.
- És van vele valaki?
- Egy idegen bácsi. Fent vannak a hálószobában.
- Jól van! Akkor legyél szíves tegyél meg nekem valamit!
Menj le a garázsba, és hozd fel a puskát, jó?
Kis szünet a vonalban.
- Itt van!
- Akkor töltsd meg!
- Megvan!
- Jó. Akkor most fiacskám, legyél szíves, menj fel a hálószobába, és lődd le azt az idegen bácsit!
Megint egy kis szünet. Két távoli puffanás.
- Lelőttem!
- Nagyon jó. Akkor most szépen töröld le az ujjlenyomatokat a puskáról, és vidd vissza a helyére, jól van, Béluska?
- De én nem is Béluska vagyok, hanem Lajoska!
- Bocsánat, téves!

Mi az kicsi és visszapofáz? - Gyerekszáj.

Mit mondott a kínai, mielőtt meghalt? - Kifingtam.

Azt mondják, elmebajban szenvedek, de én nem szenvedek...

- Haza kísérhetlek?
- Meg hát! Messze lakunk, többször is!