Az elmegyógyintézet előtt fel-alá járkál az egyik ápolt egy gépkocsiajtóval a hátán.
Megkérdezi az ápoló:
- Minek cipeli a hátán ezt az ajtót ebben a kánikulában?
- Szükségem van rá. -így a beteg- Tessék csak elképzelni, hogy jön majd a jó hűvös fuvallat, ha letekerem az ablakot.

Ha véghezviszed a lehetetlent, a főnököd felveszi a napi teendőid közé.

A férj reggel a konyhaasztalnál olvassa az újságot:
- Azonnal kérek egy kávét!
Az asszony szalad, máris hozza.
A férj fel sem néz és elkezdi fogdosni a mellét, a s*ggét.
- De drágám, nem fogsz beérni a munkahelyedre.
- Miért, még nem értem be?

A repülőgép már jó ideje várt, mire megkapta a felszállási engedélyt. A kapitány egy pillanatig gondolkodott, majd beleszólt a hangosbeszélőbe.
- Kedves utasaink, itt a kapitány beszél, mindjárt indulunk. Elnézésüket kérem a késlekedésért, de elromlott az a szerkezet, amely a csomagjaikat szokta megnyomorgatni és a fogantyúkat letépkedni, úgyhogy most ezt a földi személyzet volt kénytelen kézzel elvégezni.

- Eddig a jobbkezem volt a feleségem. ... Most pedig a feleségem a jobb kezem.