Addig jár a korsó a kútra, amíg viszik.

Egy rendőr elkap egy kisfiút, aki átszalad a piros jelzésen.
- Hova rohansz? - vonja kérdőre a rendőr a gyereket.
- Laposelemér'! - válaszolja a gyerek sírva.
Mire a rendőr:
- Kuss! Nem a nevedet kérdeztem!

A rendôrùjoncokat tanitò ôrnagy;
Hàrom màsodperces rànèzès bâr mire, elegendô annak kûlônlegessègèt èszrevenni.
Pèldàul, maga, mitt vesz èszre ezen a kèpen, mutatvàn egy profil fènykèpet.
Az elsô: van egy nagy orra.
Jò de nem elegendô. Mondja az ôrnagy.
Ês maga mitt làtott, kèrdi a màsodikat.
Làttam hogy van egy szeme.
Nem elegendô. Ês maga mire lett figyelmes?
Ûgy làttam hogy egyfûlû.
Kevès. Ês maga mint vèlekedik? Faggatja a negyediket.
Biztos vagyok abban hogy contactlencsèje van.
Kûlônleges a megfigyelèse. De mièrt lenne contactlencsèje? Kèrdi azôrnagy
csodàlkozva.
Mert egy fûllre nem lehet szemûveget akasztani.