Hazamegy az iskolából a moszkvai gyerek, akinek az apja orosz, az anyja pedig zsidó. Megkérdezi az apját:
- Apa, én most orosz vagyok, vagy zsidó?
- Természetesen orosz, hiszen én vagyok az apád.
A gyerek megnyugszik, majd az anyjához fordul:
- Anya, én most zsidó vagyok, vagy orosz?
- Természetesen zsidó, hiszen én vagyok az anyád. De miért fontos ez?
- Azért, mert az egyik osztálytársamnak van egy szép aranyórája, és most azon gondolkozom, hogy alkudjak, vagy ellopjam.

A legbiztosabb jele hogy létezik intelligens élet a Földön kívül, hogy még nem próbáltak kapcsolatba lépni velünk.

Tasziló táviratot kap a lányától és megtudja, hogy megszületett az unoka. Tasziló elolvassa és így szól:
- Milyen butácska az én lányom! Nem írta, hogy fiú vagy lány lett az unokám, így most nem tudom, hogy nagypapi vagyok-e vagy nagymami.

Bemegy az újgazdag az antikváriushoz, nézegeti a könyveket.
Egyszer csak így szól:
- Nem is tudtam, hogy ilyen régi könyveket is árulnak. Nekem is volt egy régi bibliám, valami Gut..., Gut... nemtom ki adta ki.
Az antikvárius elfehéredik, reszketni kezd.
- Gutenberg?
- Igen, igen.. de mondom... már nagyon régi volt, és szakadt is, hát eldobtam.
- Megőrült? Az a világ első nyomtatott könyveinek az egyike. Egy vagyont ér...
- Ááá., nem hiszem, mert minden második oldalát összefirkálta valami Luther Márton.