Buzi vagyok én,
AIDS-es leszek én,
Ha meghalok, beleszarok,
Nem érdekel még.

(A "Kicsi vagyok én..." dallamára.)

A harmincadik házassági évfordulón így szól az asszony a férjéhez:
- Drágám, olyan régóta élünk már együtt, jó lenne, ha semmit sem rejtegetnénk egymás előtt. Van valami, amit tudni szeretnél rólam, de még sosem merted megkérdezni?
- Nos, igen. Éveken át töprengtem rajta, hogy míg a négy gyerekünk közül három annyira hasonlít egymásra, a negyedik miért egészen más, mint a testvérei. Mondd csak, neki talán más volt az apja?
- Be kell vallanom, hogy igen. - feleli szemlesütve a feleség.
- Na és, ki volt?
- Te.

A fiatal apácanőt az idősebb főnővér küldi este, hogy a papnak segítsen a fürdőzésben. A hátmosás után a nővérke tapasztalja, hogy a pap lábai között egy megmerevedett testrész van. Megkérdezi a papot, hogy mi az. A pap válaszol, hogy az bizony a menyország kulcsa. Amelyik lukba azt bedugom, az üdvözülni fog. Meg is történt a bedugás és a fiatal apáca azonnal elmeséli a főnővérnek, hogy már üdvözültem. Igaz, hogy először egy kicsit fájt, de az üdvösség bekövetkezett. Az öreg apácanő - Hát engem jól átvert ez pap. Nekem 20 éven mindig azt mondogatta, hogy az az arkangyal tromitája.